Útnak indult a Mars felé a NASA legújabb Mars-járója

Útnak indult a Mars felé csütörtökön az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) legújabb Mars-járója, a Perseverance (Állhatatosság) – jelentette be a NASA.

A vörös bolygó megismerése az 1960-as évek óta foglalkoztatja az űrkutatókat. Mintegy 40 misszió indult útnak, ezeknek fele volt sikeres. Elsőként a Szovjetunió indított először műholdat a Marsra, csupán három évvel azután, hogy felbocsátotta első szondáját, a Szputnyik-1-et. Az 1960 októberében elindított Marsnik-1 és 2 azonban el sem jutott a Föld körüli pályára, már az indítás sikertelen volt. Elsőként a Zond-2 szovjet űrszonda került közel a Marshoz, bár nem sikerült megfigyeléseket végeznie.

Az amerikaiak által készített Mariner-4 lett végül 1965. július 15-én az első szonda, mely elrepült a vörös bolygó felett. Mintegy 20 fotót küldött a Földre, ezek feltárták a bolygó sivatagszerű, kráterekkel szabdalt felszínét. A Mariner-6 és 7 1969-ben több tucatnyi felvételt készített a bolygóról, majd 1971-ben a Mariner-9 részletes fotografikus térképet állított össze. Láthatóak voltak rajta a vulkáni tevékenység és a folyamok általi eróziók nyomai.

Ugyanebben az évben a szovjet Mars-3 elsőként hajtott végre a bolygón puha landolást, a jelátvitel azonban mintegy 20 másodperccel később megszakadt.
Az Egyesült Államok készítette az első Marson is működő járművet: a Viking-1 1976 júliusában hajtotta végre az első sikeres leszállást a bolygó felszínén. Szeptemberben követte ebben a Viking-2. Kettejük kombinált missziója több mint 50 ezer felvételt készített és kimutatta, hogy a Marson életnek jele nincs.

A Mars-missziók sora az 1990-es években folytatódott, vegyes eredményekkel. Hét szonda eltűnt, de az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA két nagyobb sikert is elkönyvelhetett, mindkettőt 1997-ben. A Mars Pathfinder júliusban elhelyezte a bolygón a Sojourner (jövevény) nevű kis mars-járót. Szeptemberben az egy évvel korábban útnak indított Mars Global Surveyor (MGS) nevű űrszonda Mars körüli pályára állt és vizsgálni kezdte a bolygó felszínét és légkörét.

A Pathfinder és a Surveyor is részletes adatokat gyűjtött a planétáról és képes volt észlelni rajta ásványok jelenlétét. Az Európai Űrügynökség (ESA) 2003 nyarán indította útnak Mars Express nevű szondáját, amely decemberben kezdte meg a bolygó körüli keringését, azóta is működik. A Beagle-2 nevet viselő leszállóegységével már a landolás közben megszakadt a kapcsolat, de még 2015 januárjában is látható volt a Mars felszínén.

A NASA 2004 januárjában két geológiai robotot, a Spiritet és az Opportunityt helyezte el a Marson, sikeres missziójuk 2010-ig, illetve 2018-ig tartott.

Az Opportunity 45 kilométert tett meg a vörös bolygón, ez az eddigi leghosszabb, Földön kívül megtett távolság. Több mint 200 ezer felvételt küldött vissza a Földre és pára nyomait fedezte fel a légkörben.

2008 májusában a szintén amerikai Phoenix az állandóan fagyott talajt (permafrost) vizsgálta a Marson és fagyott állapotú víz jelenlétét állapította meg.
A NASA Curiosity nevű szondája 2012 augusztusában landolt a Marson, ez az egyik, még mindig működő jármű ezen az égitesten.

2018-ban indította útnak a NASA az InSight-missziót, amelynek leszállóegysége sikeresen landolt a felszínen. Az űreszköz fő feladata olyan adatok gyűjtése, melyek segítségével a szakértők jobban megérthetik az égitest belső struktúráját. Az InSight egyik műszere az úgynevezett HP3 (Heat Flow and Physical Properties Package) vagy Vakond, mely a talajba fúr le a mérésekhez. Az Insight a másik működésben lévő eszköz a vörös bolygón.

India 2014 szeptemberében állította Mars körüli pályára szondáját. A Mars Orbiter Mission célja, hogy metán jelenlétét mérje a bolygón. Az Egyesült Arab Emírségek július 27-én indította útnak Amal (remény) nevű mars-szondáját. amely a vörös bolygó körül keringve tanulmányozza majd annak légkörét és adatokat küld a Földre.

Július 23-án Kína indította útnak a Tienven-1 (Égi kérdések) elnevezésű űrhajóját, amely egy Mars-járót és egy orbitális pályán keringő szondát visz a Marsra. A küldetés célja a vörös bolygó felszínének tanulmányozása.

A legújabb misszió űreszköze, a Perseverance helyi idő szerint csütörtök reggel 7 óra 50 perckor - közép-európai idő szerint 13.50-kor - indult útjára a floridai Cape Canaveral űrállomásról, és a tervek szerint hét hónap múlva, 2021. február 18-án fog landolni a Mars felszínén.

A Mars-járó a Jezero nevű, 250 méter mély kráter alján fog landolni, amely 3,5 milliárd évvel ezelőtt még tóként hullámzott a vörös bolygó felszínén. A tudósok azt remélik, hogy a területen múltbéli mikrobiális élet nyomaira bukkanhatnak.

Ez az amerikai űrkutatási hivatal kilencedik útja a vörös bolygóra. Az Egyesült Államok azt tervezi, hogy a 2030-as években űrhajósokat küld a Marsra az Artemis űrkutatási program keretében.